Miért, és milyen célkitűzésekkel vágtunk bele a 2024-es önkormányzati választási kampányba?
Az elmúlt évek során rengeteg megkeresést kaptunk, ami megerősített minket abban, Kaposvárnak szüksége van a megújulásra, egy pártbefolyásoktól mentes, független szakemberekből álló, új városvezetésre.
2023 decemberében jelentős számú, a városért tenni akaró civil gyűlt össze az első nagyobb összejövetelen, ahol közösen meghatároztuk azokat az alapelveket, -értékeket, melyek mentén valódi alternatívát kívánunk adni a kaposváriaknak a 2024-es választásokra.
Ezt követően megalakult az Új Polgármestert Új Városvezetést Kaposvárnak Egyesület, ahol az Alapító Okiratban is rögzítésre kerültek a közösen megfogalmazott célok. Az alapítók, támogatók, aktivisták és a jelöltek is széles szakmai kört képviselnek, s a valódi, gazdasági életben is megszerzett tapasztalatokkal felvértezve állnak a kihívások elé.
A célokat magukénak tudó jelöltek kiválasztását követően, elsőként a porondra lépve, nyílt fórumon a jelölteket is bemutattuk. Az elmúlt 30 év pártpolitikai csatározásainak, és ezzel párhuzamos, „titkos” egymás közti pártérdekű megegyezések eredményeként már a bemutatkozás előtt megindult ellenünk egy mocskolódó kampányhadjárat! Ennek a politikai „kultúrának” is véget kell vetni, melyet hatékonyan csak egy pártfüggetlen összefogás érhet el!
Megítélésünk szerint egyik pártos induló sem képes saját értékrendjével kampányolni, ehelyett az ellenfelek lejáratásával próbálnak meg érvényesülni.
Mi a kampányunkat főbb vonalakban 5 részre osztjuk:
1. jelöltállítások ✔
2. városunk főbb problémáinak és az eddigi városvezetés munkásságának bemutatása (alább olvasható)
3. ismerjék meg mélyebben jelöltjeinket
4. mi mit tennénk másképp
5. mindenkit szavazásra buzdítunk
Célunk és szándékunk továbbra is az, hogy a VÁLASZTÓK részére egy pártoktól független szakmai városvezetést tudjunk bemutatni, ajánlani - hiszen a VÁLASZTÁS-nak végre arról kell szólnia, hogy a VÁLASZTÓK valódi alternatívák közül választhassanak!
Soron következőként kérjük, olvassák Kaposvárról készült összefoglalónkat.
Szándékunk nem az eddigi városvezetés lejáratása, róluk kígyót-békát összehordani - mint teszik ők velünk - hanem az eddigi valós produktumuk egy részének bemutatása. Munkájuk „eredményeként” egy elsőre tetszetős, de a valóságban szinte minden országos mutatóban a listák végén kullogó várossá tették Kaposvárt.
(fontos megjegyeznünk, hogy az alábbi anyag gyűjtése, összeállítása során igyekezetünk ellenére is írhattunk téves adatokat, információkat – kérjük jelezzék, s ha szükséges, MI javítjuk azokat!)
Kaposvár
A város – külső szemmel
Az ide betérő/átutazó egy rendezett fákkal, virággokkal teli hangulatos kisvárost talál. Központi sétáló utcája, főtere egy nyugodt csendes európai képet fest. Közlekedése, szép szökőkutakkal épített körforgalmai Budapesti dugókból érkezve felüdülést nyújtanak. A környékbeli kirándulóhelyek aktív kikapcsolódásra hívogatják a túrázókat a kerekezőket.
A város – mikor belátunk a szőnyeg alá
1. III/II-es ügynök 30 éve
2. elvándorlás
3. élettelen város
4. átgondolatlan gazdaságpolitika
5. alacsony bérek
6. vendégmunkások
7. tömegközlekedés
8. elfelejtett turizmus
9. kirekesztett művészet
10. elhanyagolt külváros
11. elhanyagolt kirándulóhelyek
12. legegészségesebb város
13. lakájmédia
14. látvány beruházások
15. építési botrányok
16. hűtlen kezelés
17. kampány
18. Csiky (covid lakótelepi zenék..)
19. Egyetem
20. módszerek gyűjteménye
1. III/II-es ügynök 30 éve
30 éve egy III/II-es ügynök irányítja Kaposvárt,, fedőneve: Krakus Péter, Ahogy Kaposvárra érünk a kandelábereken egy munkában megfáradt öregember képét látjuk mindenhol, de kérdés, milyen munkában?? Ő a NER-t feltételek nélkül kiszolgáló polgármesteri munkába fáradt el, mikor közreműködésével mrd-ok kanyarodtak vissza az oligarchák zsebébe… Sok tekintetben megfelel a valóságnak egy szállóige: a kézzel irányított város…
2. Elvándorlás
Szita Károly munkásságának végeredményként parancsnoksága ideje alatt 10 ezer ember hagyta el a megyeszékhelyet, 2011 óta pedig közel 7000 emberrel lettünk kevesebben. A népességfogyás 3%-os országos átlagával szemben Kaposváron 10% volt a csökkenés a két népszámlálás között. Nos, ez az ő valódi eredménye. Az elvándorlás nemcsak a statisztikák miatt fájdalmas. A szétszakított családokra ki gondol? Az itt maradó idősek, gyermekeik, unokáik nélkül kénytelenek élni a mindennapokat, és ez az ellátórendszerre is nyomást gyakorol.
3. Élettelen város
Az elvándorlás egyik egyenes következménye az elnéptelenedett város. Mindenhol bezárt üres üzletek, egy átlagos szombat délután mintha kijárási tilalom lenne Kaposváron. A minőségi tanulási és a szórakozási lehetőségek egyenesen arányos a fiatalok elvándorlási kedvével. A vállalkozói kedv érezhetően leépült a meglévők sorvadnak, túlélni próbálnak. S az apátia már ott tart, hogy sokaknak ez már természetes, s tán csak akkor szúr szemet a különbség, ha egy pörgőbb városban jártak.
Már rég kialakult egy ’becsípődés’, ha valaki költeni szeretne, akkor irány Pécs, Budapest, Graz. Egy jó ideje már se a Plázában, se a Corsoban nincs étkezési lehetőség, a Tescoban is egy kínai van
4. Átgondolatlan gazdaságpolitika
Szita Károly egyszemélyi felelőssé vált, mert láthatóan hozzá nem értő, bólogatókkal veszi körül magát (többüknek még az előre megírt hozzászólásuk felolvasása is gondot jelent). Kaposvár az elsők közt engedte a belvárosba a TESCO-t. Akkor kapta az első tőrdöfést a helyi kiskereskedelem. (mindez mögött csúf legendák keringenek – adatgyűjtés folyamatban – a Tesco alatti területet az angol cég 21 év áruház működtetés után vásárolta meg – addig milyen jogon és kitől bérelte?)
Elhanyagolt, lepusztult, ipartelepek rendezetlen közmű-, és tulajdonjogokkal. A helyi vállalkozók bázisai koordinálását-logisztikáját-építését érdemben soha nem segítette, sőt e tekintetben számtalan konfliktusba keveredett a gazdaság helyi szereplőivel.
A helyi vállalkozóknak is már rég feltűnt: ’a messziről jött vállalkozó nem beszél vissza’ modell. A 2012-es építmény és telekadó több mint 4x-ére emelése során végképp elhelyezte magát, amit az ’oszd meg és uralkodj’ elvén próbált meg kezelni. Ebből tán végül EGY szerencsésebb vállalkozás legalább jól járt (ennek is örülünk!) A többi csendben szenved a szakképzett munkaerőhiánytól, s nemigen kívánnak konfliktusba kerülni a központi pártot képviselő polgármesterrel! Sok kisebb vállalkozás stagnál, túlélni próbál, elsorvadt, ill. tulajdonosaik is elhagyták Kaposvárt, mint az a több ezer ember, kik lábbal szavaztak Szita Károly tevékenységére. Természetesen vannak erős helyi nagyvállalkozások, mindegyiknek külön-külön van története, amit egyik se tesz ki szívesen az ablakba, de közel sem annyian, hogy erőssé tegyék a várost. Ezért is kellett invitálni a külföldi beruházókat – török üveggyár, kínai
lineáris motorokat gyártó – melyek a kormány erőteljes propagandája ellenére végül majd több ezer vendégmunkást (gazdasági migránst) fognak alkalmazni. Mindezzel is az elvándorlás erősödik (fokozódik a kiábrándultság - a helyieknek itt se lesz munkájuk…) Kérdés, hogy a mindenki felett álló, erős, szavakban cinikus polgármester miért nem tud felmutatni egy dokumentumot sem arról, hogy miképp állapodott meg a Kaposvárra települő multikkal arról, hogy a
munkavállalóik arányában min. mennyi kaposvárit kell foglalkoztatniuk az új kereskedelmi és gyártó egységeknek – a válasz egyszerű – eszébe se jutott, mert meg se engedték neki! (egyébként ez is kiemelten pörögne a lakájmédiában…) S rögtön itt is egy újabb csúfos legenda, miszerint a polgármester anno az amerikai hadsereg által generált foglalkoztatás és magasabb bérek után, most itt is beavatkozott a kaposvári és környékiek rovására és ugyanúgy kérte a külföldi munkáltatókat, hogy ’ne fizessék túl’ a helyieket, nehogy bérfeszültség legyen a városban. Erre csak egyféleképp kapunk megnyugtató választ: teljes nyilvánosságot kell kapnia a városunkba invitált új külföldi multik foglalkoztatási adatainak (létszámok, arányok, bérek, stb.)
5. Alacsony bérek
A megyeszékhelyek között Kaposvár rendelkezik az egyik legalacsonyabb bérszínvonallal. Érzik és látják a kaposváriak, hogy Győrben, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Pécsen, vagy Kecskeméten
ugyanazért a munkáért lényegesen többet fizetnek, mint a városban. 2024 januárjában az Egyensúly Intézet által megjelentetett településindexe is Kaposvár brutális lemaradását mutatta ki. Itt a megyeszékhelyek között az utolsó előtti helyen szerepel a város, csak Salgótarjánt tudta megelőzni. Budapesten közel másfélszer akkora fizetések vannak, mint Somogyban. Kaposvár hátrányos helyzetének fő oka a ’dilettáns gazdaságpolitika (lásd 4. pont), s ennek újabb
kényszer lépéseként alacsony hozzáadottértékű munkahelyeket kínáló gyárakat telepít be a polgármester. Azzal csábítja ide ezeket a multikat, hogy itt olcsó a munkaerő (’ne fizessék túl’ a helyieket) és gyenge a munkások érdekképviselete. A török üveggyár és a kínai lineáris motorgyár is ilyen munkahelyeket fog kínálni - mindenki képzelő erejére bízzuk, hogy a törökök és a kínaiak mennyire fogják támogatni és engedni a szakszervezetek működését. Azt se felejtsük, hogy volt idecsábított cég, pl. az autóbusz kompozitkarosszéria gyártó, melynek a betelepülésért cserébe vásárlást igért – nem tartotta be, a cég elhagyta a várost. S fontos megjegyezni, hogy az üzleti világ kevésbé felejt - az inkorrekt partnerek felkerülnek egy íratlan listára ami bizonyos körökben kézről-kézre jár… Szita Károlynak volt ideje ide is feliratkozni.. Egy újabb módszer: a város be van árazva… (mindkét oldalról!)
6. Vendégmunkások
Magyarország több településén is elindult a magyarok tömeges elbocsátása, helyükre migránsmunkásokat hoznak, hogy a magyarok helyett dolgozzanak, (elvándorlás ~ lakosságcsere!) A kaposvári munkavállalók is veszélyben lehetnek! A Fidesz-kormány 2023. június 13-án fogadta el a migránsmunkások szervezett betelepítését célzó törvényt a hazai multik és tőkés nagyvállalatok érdekében. A törvény megszavazásával a Fidesz kinyitotta a kaput a migránsmunkások szervezett betelepítése előtt. Az azóta többször módosított, de lényegét tekintve változatlan törvény legnagyobb nyertesei a nagyvállalatok, legnagyobb vesztesei pedig a munkájukat elvesztő magyar munkavállalók. Kaposvárra is tömegesen érkeznek a migránsmunkások. A somogyi nagy cégeknél filippínó, indiai, mongol és ukrán munkaerőt is alkalmaznak már. Nyilvános információk szerint a Kometa Zrt.-nél év elején már 39 mongol munkás dolgozott, illetve az óta 50 filippínó mellett 11 mongolt és 10 indiait is felvettek. Szita Károly a 2023. novemberi közgyűlésen kiakadt azokra a képviselőkre, akik bírálták azt a tendenciát, hogy egyre több migránsmunkás érkezik Kaposvárra. A polgármester ezen a közgyűlésen hitet tett a vendégmunkások betelepítése mellett. A magyar emberek évek óta többek közt egy migráns ellenes propagandával találkoznak – ennek szöges ellentéte a mai tendencia. A politikai fogások most szembe kerültek a gazdasági kényszerrel, csak az eddig ’irányba’ állított embereket senki nem tájékoztatja a ’hogyan továbbról’.
7. Tömegközlekedés:
Kaposváron Szita Károly 42 százalékkal csökkentette a buszjáratok számát még 2021. március 1-jével. A kaposváriak hatalmas felháborodása kísérte a polgármester lépését. Turnai Károly a Kaposvári Közlekedési Zrt. vezérigazgatója többszöri felszólításra sem adta ki az általuk készített állítólagos tanulmányt, mely a járatritkítási döntés alapjául szolgált. Üzleti titokra hivatkozva még a városi képviselőknek is megtagadták a betekintést a dokumentumba. Vélhetően ez a szupertitkos dokumentum nem is létezik, pusztán arról volt szó, hogy a város nem tudta már fenntartani a tömegközlekedési szolgáltatását, így muszáj volt költségeket csökkenteni. A járatritkítással a legzöldebb közlekedési formát nyírta ki Szita Károly, aki
propagandaszövegként szeretné azt láttatni a városról, hogy Kaposvár egy Zöld város. Az a város soha nem lesz zöld, ahol nincs megfelelő színvonalú tömegközlekedés.
8. Elfelejtett turizmus
Kaposvár méretéhez és megyeszékhely státuszához képest alig van szállodai kapacitása, nevezetesen: ötcsillagos hotel nincs és soha nem is volt, négycsillagos hotel is csak egy van a Dorottya, háromcsillagos hotel szintén nincs. Három csillagos besorolással egy panzió rendelkezik, és van egy hotel, ami sajnos csak kettő csillag besorolást kapott. Wellness hotel nincs és soha nem is volt Kaposváron, pedig gyógyfürdőnk van. Mindehhez képest most négycsillagos kempinget építenek a Desedán 1,5 milliárd költségvetéssel, (a várható megtérülési idejét már le se írjuk..) amiből akár egy jó hotel is felépíthető lenne. A kempingnek viszont erősen megkérdőjelezhető a létjogosultsága, a régi kemping német és holland vendégköre mára eltűnt Magyarországról.(11.) Éttermek vannak ugyan Kaposváron, de a város méretéhez képest szintén nagyon alacsony számban és nem túl magas színvonalon. Leginkább menüztető helyek, pizzériák és gyorséttermek találhatóak. Országosan is egyedülálló jelenség, hogy a plázákban nincs étkezési lehetőség (sem a Kaposvár Plázában, sem a Corso bevásárlóközpontban). Cukrászdák, kávézók, bárok szinte alig vannak és nagyon rövid nyitvatartási idővel dolgoznak (este 8 után gyakorlatilag nincs hova beülni), csak a ’sor’-nak nevezett Noszlopy utcai vendéglátó egységek, amik ahogy a neve is mutatja, a belváros egyetlen pontján sorakoznak. Kaposvár környéke egyébként ideális családi kirándulóhely lehetne (a Zselicben számos jó desztináció sorakozik: Szarvasfarm, Csillagvizsgáló, Katica-tanya, Szennai skanzen, Kéktúra útvonal, Deseda – ez utóbbi állapotára nem lehetünk büszkék (10.)), a lankás vidék nem túl fárasztó túra helyszín kerékpárral vagy gyalogosan, viszont sokszor nincs hol megszállni a városban, nincsenek jól szervezett programok. Évekig nem szervezték meg a farsangi időszakban a Dorottya fesztivált, arra hivatkozva, hogy nincs rá igény, amikor az erős nyomásra idén mégis megtartották, akkor nagyon büszkék voltak magukra, hogy milyen nagy érdeklődés kísérte.
9. Kirekesztett művészet
A Csiky Gergely Színház a nyolcvanas-kilencvenes években az ország egyik vezető színházának számított, ma már csak árnyéka egykori önmagának, sokszor minden művészi-társadalmi mondanivalót nélkülöző, szórakoztató-ipari termék-előállító céggé vált. Többnyire könnyen emészthető zenés-táncos produkciók biztosítják a felszínes szórakozást. A korábbi színészgárda nagy részét méltatlan körülmények között távolították el. A jelenlegi társulat a vezetés inkompetenciája miatt nem tud maradandót alkotni, kényszerpályán mozognak. Persze akad olyan is, aki tökéletesen belesimul a langyos posványba és megelégszik azzal, ami van. A művészmoziknak is nagy hagyománya volt korábban a városban, mára ezek is eltűntek. Sikerült az Agórát (korábbi nevén Ifjúsági házat) is kisajátítani a Fidesz pártérdekeknek, jelenleg leginkább az MCC-s janicsárképzőnek ad helyet, a régi szakkörök, csoportok mára már nyomokban sem léteznek. A megyei könyvtár működik ugyan, de aggasztó híreket hallani a könyvtárak országos központosítási terveiről. Illetve megemlíthető, hogy a fiókkönyvtárak nagy része bezárásra és felszámolásra került az elmúlt években. A város jelentős építészeti értékű műemlék-állománnyal rendelkezik (különösen kiemelhető a szecessziós stílusú lakóépületek száma a történelmi belvárosban). Azonban az országos vagy helyi védettségű lakóépületek felújítását nem támogatják, ezeket a (leginkább társasházi tulajdonban álló) épületeket az elszegényedő lakosság nem tudja megfelelően karbantartani, beázó tetők, málló vakolat, koszos, évtizedek óta még csak
tisztasági festést sem kapott lépcsőházak jellemzik a belvárost, gettósodó bérlő állománnyal. Jellemző, hogy egy-egy önkormányzati tulajdonban levő épületet pályázati pénzből erősen túlárazva felújítanak (lásd Dorottya ház, régi Levéltár épülete, Vigasságok tere, Polgárok háza), azután viszont bajban vannak a tartalommal való megtöltéssel, mert a Városháza kulturális referensi osztályát hozzá nem értő rokonokkal sikerült feltölteni, a szakmai munkát rég tönkre tették. Képzőművészet: a Vaszary képtár szintén a színház menedzser-igazgatójának Fülöp Péternek az irányítása alá tartozik, szinte nyílt titok, hogy kik állíthatnak ki és kik vannak tiltólistán a kortárs képzőművészek közül, szakmai munkának (mint a korábbi legendás Dunántúli tárlatnak) esélye sincs. A festők városa csak egy jól hangzó, üres szlogen, Rippl-Rónai Józsefen kívül számos neves művésze van a városnak, de életművük gondozását, ápolását, népszerűsítését szemmel láthatóan nem tekinti feladatának a városvezetés.
10. Elhanyagolt
külváros Kaposvár belvárosa az EU-s forrásoknak köszönhetően egy kulturált európai kisváros képét utatja. A belvároson kívüli területek többnyire elhanyagoltak, vállalhatatlanok. Még mindig vannak utcák - ha annak nevezhetők - melyekben esős napokon gumicsizmában kellene járni. Egyes városrészekben a buszmegállók állapota már-már megalázó az ott élőkre nézve is. Sokan érzik úgy, hogy a város mostohaként bánik velük, s mindez az ingatlanjaik árfekvésében is megnyilvánul, mely újabb oka a növekvő elvándorlásnak. Pedig jól irányzott döntésekkel, fejlesztésekkel egy-egy városrészt népszerűvé lehet tenni – erre az országban sok jó példa van. Kevés a nyilvános szemetesgyűjtő edény, s ami van azt is ritkán ürítik, folyamatosan tele vannak, kicsordulnak, így azok látványa a környéküket is szégyenbe tartja. Egy-egy út és járda kivételével kritikán aluli állapotban vannak a közterületek. Sok helyen nemhogy egy babakocsit nem lehet eltolni, hanem járda sincs. Napi szintű toldozás-foldozás van az utakon, a kátyúzások alig bírnak ki pár hónapot, csak látszatra és persze a választási kampányok idejére csinálják meg azokat.
11.Elhanyagolt kirándulóhelyek
A Deseda körül megépült kerékpárút használata során nem ritka a sétálók, túrázók, kerékpárosok, horgászok és persze az illegálisan ott közlekedő motorosok és autósok közti nézeteltérés. Ennek egyik oka, hogy az út eleve túl keskenyre épült, az ott közlekedők zavarják egymást és nem érzik magukat biztonságban. Ezt tetézik a köztük száguldozó elektromos rolleresek és kerékpárosok, illetve sok motorral közlekedő suhanc és horgász. Azt az egy szál embert pedig már elbocsájtották, aki évekig egyedül vette fel a harcot a szabálytalanul közlekedőkkel és szemetelőkkel. Munkájához eleve nem túl sok támogatást kapott és hatósági jogkör nélkül esélye sem volt komolyabb intézkedésekre. Azóta szabad a pálya, mindenki azt csinál, amit akar. A stégek, a partvonal állapota katasztrofális, a látogatóközpont pont olyan állapotban van, mint minden más Szita Károly irányítású látványberuházás – pár év alatt évtizedeket képesek öregedni… Az arborétumnál elsőként felhúzott híd sem bírta sokáig, veszélyessé korhadt és vetemedett, ezért le kellett bontani. A természeti környezetbe a korábbi
fahídhoz képest sokkal kevésbé illeszkedő új „bádogcsöves” híd keleti pillérjének acél feszítői veszélyeztetik az arra járók fejét –
hihetetlen, hogy ezt a megoldást választották a tervezők. A két még meglévő fahíd állapota pedig egyenesen elkeserítő, ha az eddigi ütemben pusztulnak tovább, akkor hamarosan azokat sem lehet már megmenteni. Eleve silány, ragasztott faanyagból készültek, a ragasztót az időjárás és az UV sugárzás alaposan kikezdte. A rétegek számos helyen delaminálódtak, szétestek. A járófelület deszkái repedeznek, korhadnak, sok helyen a csavarok is kiállnak vagy hiányoznak. A hidak átadása óta „karbantartás” egy évben volt, amikor is a kivezényelt aranykezű brigád átkente
lazúrral a hidak kényelmesen elérhető részeit. Amit nem értek el kihajolva, az úgy maradt. Sem előtte, sem utána nem folytak komolyabb karbantartási munkálatok és ez meg is látszik a szerkezeteken. Sokaknak fel sem tűnt az erdő túloldalán egy több mint százmilliós EU-s pénzekről dicsekvő tábla, de az elvileg abból épített tornapálya elemei sem maradtak használhatóak. A vízminőség igen messze van attól, amiben a többségünk fürdeni is hajlandó lenne. A víz színe már kora tavasszal a kőolajra emlékeztető sötétzöld, rengeteg az alga egész évben. Ennek vélhetően nem használ az egymást érő horgászversenyek során vízbe dobált sok tonnányi szerves etetőanyag és persze a környező mezőgazdasági területekről a vízbe mosódó műtrágya és vegyszer mennyiség sem. A Tókaji és Gyertyános parkerdők állapotára sem lehetünk büszkék, anno egyik forrásának fertőzöttségét ki is mutatták. A városnak fel kell vállalnia a rendszeres vízminőség-kontrollt. (12.)
12.Legegészségesebb város
4 ÉVIG folyt a város mértani közepén a kábelek ipari méretű égetése! 2016 óta folyamatosan jelentették a környék lakói a rendőrségen, illetve a tűzoltóságon, hogy időnként óriási füsttel járó égetés zajlott a területen. A mérgező füstöt több ezer ember lélegezte be. Az itt élők hiába tettek többször bejelentést, soha nem történt semmi. Bizonyítható, hogy az önkormányzat pontosan tudott az éveken át tartó égetésről, de a polgármestert nem érdekelte. A mérgező füst az uralkodó széljárásnak megfelelően beterítette a Béke a Kinizsi és a Pipacs lakótelepeket, de volt, hogy fordult a szél és a tömény gumiszag a belvárosban rekedt meg. Több ezer embert mérgeztek éveken át. Egyesületünk tagjai indítottak nyomozást, készítettek videókat és képeket, majd tették meg a kormányhivatal felé a bejelentést az üggyel kapcsolatban. Az akció sikeres volt, sikerült megszüntetni a tevékenységet, az elkövetők bíróság elé kerültek. (jkv. kivonatot közzéteszünk) A lakosság gyenge anyagi helyzetével egyenesen arányos a családiházas övezetekben a fűtési szezonban a kéményekből kiáramló füst szennyezettsége – a kazánokba kerül minden éghető, egészségre és fűtőértékre tekintet nélkül. Ez súlyosan szennyezi a város levegőjét a fűtési szezonban, de a városházi propaganda erről nem vesz tudomást, csak hajtogatja, hogy kiváló a város levegője. A városba telepített légszennyezettségmérő állomások adatai, melyek nyilvánosak, teljesen mást mutatnak ebben az időszakban.
13.Lakájmédia
Kaposváron sincs másképp, mint akárhol az országban – higgadt, független, valós híreket nyújtó, közpénzből fenntartott/ írott média NINCS, pedig a lakosságnak igénye lenne rá! A meglévő látszólag független médiumok
is ügyesen ki vannak szervezve, de közvetve a város tartja életben és közvetlenül az ügynök tartja kézben. Az ügynöknek jelentenek, az ügynök hagy jóvá, az ügynök ír/at át, az ügynök a cenzúra maga… ’akié a média ott az igazság’… a döntés joga… A sajtó dolgozóinak nagy többsége tisztességgel végezné a hivatását – őket a szó szoros értelmében fel kell szabadítani, válasszanak maguk közül
főszerkesztőket, az önkormányzat nevezzen ki felelős sajtószóvivőt, s városháza akár ’amerikásan’ a sajtót is
figyelve végezze munkáját.
14.Látványberuházások
Kórház – 17mrd ft-os felújítás, hol vannak az orvosaink? Hírhedten otromba volt a vezetés, sokan Pécsre, Dombóvárra szöktek. A mentő is be tudott hajtani - igaz forgalommal szemben, miután többször
szóvá tettük, azóta azt is megoldották - most a járdán gurul át... 17mrd-ba nem fért bele ennek tervezése –
kialakítása. A várólisták itt is az élen járnak, a megszűnt szakrendelésekről hallgatnak.
32mrd Ft-ért Közép-Európa legnagyobb napelemparkja épült a zsíros magyar somogyi földeken. 19-ben Szita Károly azzal kampányolt, hogy zöld város, energia független város – mekkora hazugság, s a polgárok tán el is hitték. Az egész állítólag egy kínai cég projektje volt, a kaposváriaknak abból max. a ’kampány-öröm’ jutott, más nem. Mostanában azt olvashattuk a hírekben, hogy veszteséges, felvásárolja az MVM... Kitől a kínaitól? A szerződött betáplálási kvóta biztonsága mellett, az elszabadult energiaárak ellenére veszteséges?? 5mrd Ft-ért versenyuszoda – impozáns lett, szó se róla... melyik kaposvári cégek építették is? Fenn tudjuk tartani? Miért is van egy kpl. új bejárata - nem lehetett volna a meglévőhöz integrálni? A parkolók egy részéhez a gyermekekkel át kell kelni egy új versenypályánl! Volt még előtte is egy 8mrd Ft-os beruházás - a külső élményfürdő miért nem megy télen - állítólag drága fűteni - a termálvíz meg folyik a Kaposba... több sebből vérzik az egész… 19mrd Ft-ért Intermodális csomópont. Ez is impozáns lett, a híd is… Akkoriban arról szólt a propaganda, hogy a városba és az abból el-igyekvők útvonalát összekötik a vasúttal és buszpályaudvarral.. Azt látjuk, hogy a belvárosnak nevezett négysávos úton életveszélyes körülmények közt kelnek át az emberek. A buszok közti traverzek keskenyek, bever az eső, alattuk eláznak az emberek vagy megfagynak, megsülnek, de egy 3 szintes irodaházat sikerült oda biggyeszteni egy központi zárt terminál helyett, ahol büfé, vizesblokk, gyerekváró, pénztár, stb hűtve/fűtve a közösségi térrel együtt szolgálná az egyébként közösségi közlekedés szándékát. Ez potom 19mrd Ft-ba került. Még épült arrébb egy felüljáró is, kicsit keskeny, kicsit leszakadt az egyik ága… Visszatérő kérdés, vajon itt mennyi kaposvári cég vett részt a kivitelezésben?
15. Építési botrányok
2019 februárjában több iskolában szaknyelven szólva gázmérgezés történt, tanítási idő alatt a nyertes kivitelező melósai BORNIT-H val kenték az ablakok párkányait, ez 3 napig tartott, mire a
szülők rájöttek, hogy mitől szédelegnek a gyerekek, szerencsére csak egy gyerek került kórházba, pár meg hasonló tünetekkel háziorvoshoz - akik mind rájöttek mi történt de nem merték leírni. Végül a szülők a kormányhivatalon keresztül leállíttatták az építkezést.
A másik iskolába a tanévkezdésre nem sikerült a villámhárító rendszert befejezni. 600 gyermek járt úgy iskolába, hogy egy esetleges vihar esetén a teljes épület külsejét borító szigetelés lángra kaphatott volna. Ugyanezen iskolafelújítások alatt egy harmadik sulinak az ideiglenesen lefedett tetőszerkezetéről vitte le a vihar a fóliát, ennek következtében teljesen leázott a felújított iskola. A leázás miatt penészes falak között
kezdődött meg az oktatás. Tavaly pedig a Gyakorló iskola tornatermének mennyezete szakadt le, isteni csoda, hogy éppen nem voltak gyerekek a teremben és nem lett tragédia. Kettő közös volt ezekben a projektekben: a kivitelezők ’koordinálását’ Szita Károly Önkormányzata ’intézte’… s darabonként 300-400m Ft közt árazták…
16. Hűtlen kezelés (csak pár a sok közül)
Tesco játszótér felújítása 2014-ben és most 2024-ben is (a Tesco kötelezettsége lett volna!) A Holding központi irodáit a CORSO-tól bérelte (osztrák tulajdon) Inert csődbe vitele Füredi II. laktanya területének elengedése Hulladékgazdálkodás átengedése Vízművek átengedése…
17.Kampány – ész nélkül
Mintha a városra hullott volna a visszatartott EU-s pénz java… Szita Károly esztelen kampány ígéretekkel halmozza el a városlakókat: 4 mrd Ft-ért 1000 parkolót épít a lakótelepeken (nem vitás, hogy a parkolást meg kell oldani, no de egy kampány során bedobott szép kerek propagandaszámnak már nem dőlnek be a választók kedves polgármester úr!). Sok hely nem adatott az új parkolók kiépítésére – ennyi pénzből mélygarázs nem lesz, tán a 4 emeletesek lapostetőire gondolt… vagy maradt a zöldterület, ott meg a 4m Ft/parkoló összegnek már most meglenne a gazdája? Általában így szokott lenni (módszer: a pénzfolyam irányításához alibi is szükséges), de ezúttal csak egy esztelen kampány ígérettel állunk szemben. Annak már hitele lenne, ha fel tudna mutatni min. látványterveket, s az után lakossági fórumokat-egyeztetéseket. S esetleg egy-egy műszaki tervezői skiccet, ahol nem hangzatos 1000 a db szám, hanem pl. 920-950 parkoló lehetőségét látjuk…ennyi és ennyi Ft-ért...
Szórakoztató központ építése – nos, ezt már többször is megígérte, legutóbb a Nostra bontásakor,
oda ahhoz képest egy vicces kert került – sorba állnak a látogatók… S a kerékpár szerviz se nyitott ki soha, most végre egy klímás cég nyitott üzletet (a vállalkozásnak drukkolunk, de a kerékpár ikont azért átfesthetnék..) Új elektromos buszokat szerzünk be: 15 db busz 6,7 mrd Ft = 446m Ft / busz + új megállók, e-jegy - no de akkor is, ezekkel holdutazás is lehetséges? – pazar, az előző CNG-üzemű flotta máris elavult? Mi lesz velük, mennek Romániába a kukás autóink mellé??
Elsőre szimpatikusak Kaposvár új takarító gépei, de ha rájuk írnák, hogy mi lett miből és mennyiért, akkor más a kép.. Az INERT felszámolása során a város majd teljes gépparkját elvitte a végrehajtó (~fél mrd Ft!), ezért is volt koszos-gondozatlan a város hosszú évekig, majd azok helyett gyakorlatilag játékszereket szereztek be, amik nem is titkoltan demóból járják az utcákat...
Van reális ígéret is – a Kaposfürediek régóta hiányolják a kerékpárút összekötését a várossal (persze ez több helyen is probléma), és a Kisgátról is átgondolatlan volt az egy kijárat lehetősége.. A töröcskeieknek a gyalázatos bekötőút felújítását ígérte, de azt is csak szakaszosan… nos itt legalább őszinte, őszintén beárazta a töröcskei lakosokat a választásra… A városlakónak olyan érzése van, hogy a hasonlók nem pusztán a kampány során jutnak Szita Károly eszébe, hanem trükkösen arra tartogatja őket… (hatalomtechnikai kérdésekben - *-os 5-ös)
De ez a módszer sajnos volt, hogy többe került, mint bárki is gondolta volna (ugye bárki is!!!)
A 19-es kampány során annyira szorosnak érezte a helyzetet/tét, hogy az eleve határidőcsúszásban lévő 67-es főút végül butított négysávúsításának átadását sürgetve, arra polgármesteri kampányát erősítve több részátadást kényszerített ki a kivitelezőktől, akik a NIF kényszerű nyilatkozata szerint elvileg a szabályoknak megfelelően táblázták ki az építési/átadási zónákat – mégis több súlyos baleset is történt, s ebből 5!, öt! autós halt meg…értelmetlenül!
18. Egyetem
Gyakorlatilag megszűnt a Kaposvári Egyetem, melyet beolvasztottak a MATE nevezetű szuperintézménybe. Jelenleg már csak egy campus üzemel Kaposváron önálló döntési jogkör nélkül. Az ígéret ellenére számos dolgozót elbocsátottak, jelenleg pedig egy fideszes önkormányzati képviselőjelölt a campus főigazgatója. Egy valamire való egyetemnek egy tökös rektorra van szüksége, nem egy pártkatonára!! A döntések elkerültek Kaposvárról, a város már csak a helyet adja egy olyan intézménynek, mellyel nincs szerves kapcsolata. Diákváros? Álmodj királylány…
19. Csiky (anyag összeállítása folyamatban!)
I./ a haveri kapcsolatok
II./ a pénz lapátolása
III./ a haszon
IV./ konklúzió
V./ megoldás
20. Ügynöki módszerek/elvek gyűjteménye a kézzel irányított városban (1.)
"a messziről jött vállalkozó nem beszél vissza" (4.) "oszd meg és uralkodj’ elve" (4.)
"ne fizessék túl’ a helyieket" (4.5.)
"a város be van árazva…" (5.)
"akié a média ott az igazság… "(13.)
"a kampány-öröm" (17.)
"a pénzfolyam irányításához alibi is szükséges" (17.)